A fogszabályozás minden tévhittel ellentétben nem csak a szép mosoly kialakítására alkalmas, hanem hozzájárul a fogak és az állkapocsízület megfelelő funkciójának kialakításához, a rágás optimális működéséhez és a fogak egészségének megőrzéséhez is.

Sokan gondolják úgy, hogy a fogszabályozás csak gyermekkorban kivitelezhető, pedig a napjaink fejlett technológiái lehetőséget biztosítanak felnőtt korban is fogak szabályozására. Természetesen előnyösebb a helyzet a 20 év alatti korosztálynál, mint idősebb korban, mivel például az állcsontok növekedési zavarai felnőtt korban már csak sebészileg kezelhetőek. De szerencsére, ezek az extrém esetek azonban igen ritkák.

A kezelés általában egy-két évet vesz igénybe, hosszát befolyásolja a rendellenesség mértéke és jellege.

Kétféle fogszabályozó rendszer létezik:

A kivehető

készülékeket (aktív és passzív lemezek, illetve funkciós készülékek) készülékeket naponta legalább 12 órán át viselni kell, ami egy klasszikus éjszakai fogszabályozó, bár érdemes hordani tanulás, illetve pihenés közben is. Minél tovább van a fogakon, annál gyorsabban és eredményesebben lehet általuk végezni a fogszabályozást. Ahhoz, hogy a hordásával eredményt érjünk el, kb. 3-4 évre van szükség.

A gyermek részéről komoly elhatározást és figyelmet igényel, a szülők részéről pedig odafigyelést. A kivehető készülékek többnyire műanyagból készülnek és a modern technológiának köszönhetően már gumis, szilikonos, illetve rugalmas anyagokból felépített rendszerek is elérhetőek. Bármilyen színben választhatóak, ennek köszönhetően a színes és csillogó fogszabályozó készülékekkel könnyen rá lehet venni a gyerekeket azok használatára. A kivehető készülékek másik funkciója, hogy a rögzített készülékek levétele után az elért eredmény megtartsa, vagy előkészítése a fogszabályozás folyamatát.

A rögzített

készülékek elemei a fogakra ragasztott gyűrűk illetve zárak (brackett) - melyek az ív tartására, erőátvitelre szolgálnak - illetve a drót ligatúrák. A zárakat a fogak ajak felöli részére ragasztják olyan anyaggal, mely a fogszabályozó levételekor nem okoz sérülést a fogzománcban. Ezeket a zárakat egy drót ligatúrával kötik össze.

A brackettek készülhetnek fémből illetve - ha valaki például nem szeretné rá felhívni a figyelmet, vagy esztétikailag jobb választásnak találja - fogszínű anyagból. Utóbbiak közkeletű elnevezése a láthatatlan fogszabályozó, holott a láthatatlan fogszabályozás a belső, nyelv felőli oldalakra, fixen rögzített fogszabályozó készüléket jelenti.

Ez az egyik leginkább ismert és leghatékonyabb eljárás - bár lassabban működik, mint a többi rögzített készülék.

A készülék rendszeres ellenőrzése és utánállítása szükséges, ugyanis ezeken az alkalmakon állítja a fogorvos a további szabályozást, alakítja ki lépésről-lépésre a szép és egészséges mosolyt. A kezelés aktív fázisának befejezése után retenciós készülék (kivehető fogszabályozó) viselése ajánlott, amely az elért eredmény fenntartására szolgál. Minél nagyobb mértékben lett változtatva a fogak állása, annál hosszabb ideig szükséges a retenciós készüléket viselni, hogy a csontszövetek teljesen visszaerősödjenek a foggyökerek körül és megtarthassák azokat a kialakított, új helyzetükben.

Mivel a lepedék könnyen megtapad a készülék elemein, így odafigyelést igényel a fogak mosása, tisztítása, hogy elkerülhető legyen a fogszuvasodás illetve ínygyulladás. De azt mindenképp szükséges leszögezni, hogy a fogszabályozó önmagában nem okoz fogszuvasodást és ínygyulladást.